De kinek éri meg jobban a segédmunka külföldön?
Egy kutatás szerint a német állam jelentősen profitál a beözönlő külföldi segédmunkásokból. Az itthoni viszonylatokhoz képest jól fizető németországi munka lehetősége bár kecsegtetően hangzik (és nem csak hangzik) sok külföldi munkavállaló nincsen tisztában azzal, hogy a sokszoros fizetésük mellett sokszorosan kell adózniuk.
A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung – ZEW) egy tekintélyes közhasznú szervezet, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából azt vizsgálta, hogy miként alakul a németországi munkavállalók által befizetett adók és járulékok összege és a nekik kifizetett szociális támogatások és egyéb juttatások összege.
Megállapították, hogy alaptalan az a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint a külföldi segédmunkások megterhelik az államot és sokkal több pénzbe kerülnek, mint amennyi hasznot hajtanak. A tények azt mutatják, hogy az államháztartás erősen profitál a külföldi munkavállalók jelenlétéből: 2012-ben, mintegy 6,6 millió külföldi segédmunkás fejenként átlagosan mintegy 3300 euróval (nagyjából 1 millió forint) több adót és járulékot fizetett be, így a külföldiek hozzájárulása révén több mint 22 milliárd euró többletbevétel keletkezett.
A gyerekek viszont sokba kerülnek
A németországi munka reményében kiköltözött bevándorló családból származó fiatalok 40 százaléka magasabb végzettséggel rendelkezik, mint a szülők – mutatták ki a ZEW kutatói. „A jó oktatáspolitika a legjobb integrációs politika” – emelte ki a Die Welt című lapnak nyilatkozva Jörg Dräger, a Bertelsmann Alapítvány elnökségi tagja.
A szülőkénél magasabbra ívelő pályához viszont az is szükséges, hogy csökkenjenek a külföldiek fiatal nemzedékét sújtó rendszerszerű munkaerőpiaci hátrányok – tette hozzá Holger Bonin kutatásvezető. Amennyiben a bevándorló származású fiatalok 30 százaléka a német átlaghoz hasonló karriert fut be a munkaerőpiacon, akkor a réteg egészét tekintve nagyjából egyensúlyba kerül a befizetett adók és járulékok, illetve a szociális juttatások összege. Amennyiben pedig minden második bevándorló származású fiatalnak sikerül felzárkóznia a német átlaghoz, egy főre vetítve 33 ezer eurós plusz keletkezik a mérlegben – mutatta ki a ZEW. Mindezek ellenére, figyelembe véve a magas járulékokat, a németországi állások még mindig nagyon vonzóak a külföldi segédmunkások és családjaik szemében.